One week into Sweden

It was just a week ago that I arrived here, in Göteborg (which, in Hungarian is pronounced as "Jöteborg", just a sidenote for whoever would come here) to an airport were there is approx. one flight every hour (so we had to walk from the plane to the only building in sight to catch the only bus going from there to the city :) ). I'm not going to write about everything, just the moments that struck me the most. So no list of "my impressions" on the city, country, people, work, weather (gosh, this is not the UK!), food, drink, etc, etc.

The weather: It's so close the the UK, both geographically and weatheracally, that I have to start the list with it: it's, just simply said, fucking cold for a summer, after coming from the sunny 30+°C-s to the rainy and windy 15-20°C-s. I had a quite hard time to get acclimatized to this kind of "summer".
The food: expensive and good. On average it is 2-3 times more expensive than in H, and it's good, just as good as the hungarian food. And I can buy pre-baked and frozen pancakes in the ICA (which is like Interspar). :) And if I have a lunch menu, then all the salads, coffee, tea, drinks (even beer) is included in the menu!
The city: very bikeable and clean. There are bike routes everywhere (I mean, next to all main roads) and most houses have some bike racks next to the door. I was considering buying or renting one, but since I'm not that as waterproof as Swedes are, it has no use for me in rain, and it would took some hassle to get one. If I'll come ever again, I'll have one for sure.
The archipelago: You can take your bike free on the boats to the islands, and you can also use your ticket to get to the islands in front of Göteborg. Amazing for me, who never traveled on a boat with the city pass. :) The islands are interesting stuff: no cars are allowed, so everyone bikes or walks; there are tiny villages on huge islands, the rest is mostly nature reservations; the inhabitants go to work to the city by commuting by ferries; and a lot of houses have air conditioning, which implies to me that Swedes might work best under 25°C. :)
The housing: In the room where I'm staying, every furniture is from IKEA. All of them. Just like in the shared kitchen, with the exception of the appliances, which are mostly Elektrolux stuff. Back in H, the IKEA stuff were the sign that someone paid attention to style and quality, it was surprising to see that here everything is from there.

Overall: It feels like USA in small, European edition, where people care about their health (tons of runners, bikers, swimmers, etc), speak international English (everyone speaks it, I didn't meet anyone in a week who couldn't talk at least some basic English, but most of them use it just as if it were their primary language), eat good food and have a cold weather.

(Pictures to come later, Picasa is slow at uploading for some magical and erroneous reasons)

Statisztika

Az elmúlt két hét statisztikája:

• 3 ország 3 fővárosa,
• 4 erőmű (2 atom, 2 vízi)
• 3 reaktor
• 1 tokamak
• 1 Tátra
• 4 szállás
• ~1700km, sok óra utazás

Blogköltözés

Asszem megint migrálok blogot és átteszem az összeset a Bloggerre. A wordpress jó, csak lassú, és sok cucc csak fizetősen lenne elérhető. A Blogger meg ingyér' van és szépen integrálódik a Google cuccokkal, elég kényelmesnek tűnik.

intro, extro?

A boldog ember introvertált vagy extrovertált? Van, aki úgy fogalmazza ezt meg, hogy introvertált, aki az energiáját belülről nyeri, extrovertált pedig az, aki kívülről. Van, aki meg úgy, hogy introvertált, aki sok mindent megtart magában, extrovertált, aki sok mindent kiad magáról, magából. Szerintem a boldog ember mindkettő, de alapvetően introvertált, mert belülről szerzi az energiáját az alapboldogságához, és extrovertált is, mert ha már jókedvű, akkor rengeteg energiát tud leakasztani a környezetből egyszerűen az életével.

Szerinted?

Személyiség-gyúrás

Tudtátok, hogy a személyiség megváltoztatható? Minél fiatalabb vagy, annál könnyebben, és minél idősebb vagy, annál lassabban, de minden életkorban lehetséges.

Egyáltalán mi a személyiség? Legkönnyebb erre úgy gondolni, mint gondolatok, érzések és viselkedés egy összefüggő halmazára (Csíkszentmihályit idézve). Ha ezt felismerjük, akkor nem is olyan nagy ördöngösség rájönni, hogy a gondolatok, érzések vagy viselkedés módosításával a teljes személyiség átalakítható.

Hogyan lehet ezeket módosítani? Van rá egy tök jó gyakorlat, amit úgy hívnak, hogy kognitív terápia, a lényege egy sorban:
egy adott szituációra adott válaszunk (érzésünk és viselkedésünk) nagyon sokszor automatikus gondolatokon alapul, amelyek egy általunk felépített hiedelemrendszerből táplálkoznak.
A módszerről Birtalan Balázsnak vagy egy közérthető leírása valami fura címmel.

Jöhet a kérdés, hogy mi a fenéért akarnánk megváltoztatni a személyiségünket? Egy példával tudok szolgálni én: azért, mert a meglévő viselkedésmintám sok esetben használhatatlan, alkalmatlan a boldog életre, mert sok szar (=rosszul működő) hiedelmet építettem fel. Egyébként állhat mögötte az az igény is, hogy többet szeretnénk alkotni, jobban szeretnénk dolgozni, nem szeretnénk megrémülni a pókoktól, a lifttől, repülőtől stb.

Mennyi időbe, munkába kerül? Hát ez lehet, hogy kicsit lelombozó, de kurva sokba. :) Vannak hiedelmeink (szinte mindenkinek, valszeg neked is, csak néha nagyon mélyre temetve), amelyeket gyerekkorunk óta pátyolgatunk és egyszerűen a felismerése hónapok munkájába kerülhet.

A végének egy kis kitérő gondolat: ha a személyiséget három komponens halmazának tekintem, akkor az egyes skillek is tekinthetőek egyfajta gondolat, érzés, viselkedés kombónak, és amikor elsajátítok egy skillt, akkor az része lesz a személyiségemnek. Ez inkább ismert dolog, pl. amikor megtanulsz táncolni, akkor lesz azzal kapcsolatban egy kupac gondolatod, érzésed arról, hogy amikor táncolsz, akkor hogy érzed magad és egy kupac új viselkedést, ami az új hobbihoz köthető.

Csöpi vagy Gergő?

Valaki így ismer, valaki úgy. Jó ideje már, hogy nem tudom eldönteni, melyikhez ragaszkodjam.

A Csöpi név gimi elején ragadt rám, de akkor gúnynév volt, és sokáig nem szerettem. Aztán idővel lekopott a gúny része (vagy kevésbé szembetűnő lett), és elkezdtem magam is használni, neten is az ebből származó cheoppy nevet használtam, használom. Viszont a giminek már rég vége, találkoztam több Csöpire hallgató egyénnel is, így az egyedisége megszűnt, és roppant komolytalan is, ami egyetem végefelé már néha égő.

A Gergő nevet a gimi idejében szinte csak otthon (+rokonság, szomszédok) hallottam, amihez akkoriban még a gúnynévnek induló Csöpinél is kellemetlenebb emlékek kapcsolódtak. Így sokáig nem szerettem, ha haverok Gergőnek hívnak, mert az nagyon "otthonosan" hatott, jobb volt a divattal tartani és saját becenevet használni. Viszont idestova hamarosan kilenc hónapja, hogy elköltöztem otthonról és lekopott a Gergő névhez kapcsolódó negativizmus, így egyre inkább szeretem ezt használni, természetesebb, picit komolyabb és tök jó.

Így mostanában azon vagyok, hogy új embereknek, új társaságban a Gergőt használom, a régi gimis/egyetemi haverok körében marad a Csöpi, de az utóbbit nem fogom erőltetni. Ha elterjed egy társaságban (lásd pl.: egyetemi évfolyamom, ktkszsz, fúziós csoport és még nemtomhol), elfogadom, de azért kezdetben a Gergőt igyekszem használni. :)

Elnézést azoktól, akikben ezzel némi törést okoztam, mindenkinél próbálom következetesen ugyanazt a becenevemet használni. :)

Sikerlista

Házi feladat volt, jó ötlet, nem fontosság és nem idő szerinti sorrend, ahogy-eszembe-jutottak sorrend.

Disclaimer: ahogy élek, majd hozzáírok pontokat, lehet, hogy leszedek pontokat, szóval változni fog.

• Jártam Amerikában
• Megtanultam úszni
• Megtanultam főzni
• Jártam a Tátrában
• Elköltöztem otthonról
• Szereztem fizikus bsc papírt
• Mensa-tag lettem
• Lefogytam
• Megtanultam bánni a számítógépekkel
• Már 10x repültem
• Beszélek angolul
• Megértem a spanyolt
• Megismertem két barátot
• Megismertem sok érdekes és értékes embert
• Tudok vezetni
• Merek bringával forgalomban közlekedni
• Megtanultam tanulni: az elmúlt két félévem szinte a legjobbak lettek az eddigi egyetemi éveim alatt