mi történik, amikor telefonomon youtuberól hallgatok zenét?
a telefon kapacitív kijelzője kis kapacitáskülönbségből kitalálja, hogy hol van az ujjam, ezt közvetíti a just-in-time fordított java programnak, ami egy android könyvtárkupac felett fut, ami egy linux kernelen keresztül kommunikál a telefonnal, és aztán a program megkéri a youtube-ot, hogy az adott zenét adja oda neki, ehhez felépít egy adatkapcsolatot a telefonom a néhány kilométerre lévő toronnyal a mobilhálózatot használva, a google szerverei valahol a világban, talán amerikában, írországban vagy a távol-keleten megkapják a kérést, s néhány másik szervert utasítanak észveszejtően bonyolult hálózati kapcsolatokon keresztül arra, hogy olvassanak be néhány fájlt a merevlemezeikről majd ezeket a telefonom felé visszairányba szolgáltassák ki, a telefonon futó program megkapja ezeket a darabkákat, amelyekből azonnal olyan mozgóképet és hangot állít elő, amit talán egy másik földrészen vettek fel, s mindezt megjeleníti a külső fényviszonyokhoz igazodó szerves-molekula-alapú képernyőjén.
egyetlen érintés hatására. kevesebb, mint egy másodperc alatt. lenyűgöző.
inspiration from: http://xkcd.com/676/
Friday, March 16, 2012
Thursday, February 2, 2012
én csak tanulni szeretnék...
...spanyolt. Másfél éve hagytam abba, mert nem volt időm rá. Most vígan áldoznék rá időt, de nem biztos, hogy menni fog.Egyetemen nullkredites tárgyakban tanulható, adott keretig ingyen. A Cervantes-intézetben pedig 58k/félév áron.
És most egyiket se tudom csinálni. Az előbbit megakadályozza az egyetemi bürokrácia, mert "spanyol haladó 2"-t már megcsináltam alapképzésben, de újra szeretném csinálni, mert másfél év alatt sokat kopott a tudásom és szintre kéne hoznom magamat. Másik kurzusban visszatartanám a csoportot vagy a nyomás, sietés miatt elmenne a kedvem tőle. Létezik tárgy-újrafelvételi lehetőség, de azzal a reghéten már nem lehet élni, mert. Mert? Biztos sok lenne még kettőt kattintani a neptunon és kiírni 1200HUF különeljárási díjat...
A Cervantes-beli kurzust a költségvetésem hiánya akadályozza, mert még ha kérek is részletfizetést, akkor is jövőhéten le kéne szurkolni 29k-t, majd egy hónapon belül a maradék 29k-t. A hónapok óra fillérre vezetett költségvetésem szerint erre nem lesz lehetőségem. Oh, fuck yeah.
És most egyiket se tudom csinálni. Az előbbit megakadályozza az egyetemi bürokrácia, mert "spanyol haladó 2"-t már megcsináltam alapképzésben, de újra szeretném csinálni, mert másfél év alatt sokat kopott a tudásom és szintre kéne hoznom magamat. Másik kurzusban visszatartanám a csoportot vagy a nyomás, sietés miatt elmenne a kedvem tőle. Létezik tárgy-újrafelvételi lehetőség, de azzal a reghéten már nem lehet élni, mert. Mert? Biztos sok lenne még kettőt kattintani a neptunon és kiírni 1200HUF különeljárási díjat...
A Cervantes-beli kurzust a költségvetésem hiánya akadályozza, mert még ha kérek is részletfizetést, akkor is jövőhéten le kéne szurkolni 29k-t, majd egy hónapon belül a maradék 29k-t. A hónapok óra fillérre vezetett költségvetésem szerint erre nem lesz lehetőségem. Oh, fuck yeah.
Wednesday, January 18, 2012
2011 vs 2015
Tegnap találkoztam a Zeitgeist 2011 videóval a Google-től és eszembejutott egy videó, amit régesrégen láttam és furán hasonló gondolatok voltak benne. EPIC 2015-nek hívják [1], és azt a jövőt mutatja be, amit 2005-ben képzeltek el.
Tudniillik megjósolták benne az közösségi web és a technikai kütyük rettenetes fejlődését, és akkor még nem létezett iPhone, nem volt Google Earth, Docs, nem volt Android, az összes "okostelefon" a WinMo-s PDA-k voltak, a mobilnet még megfizethetetlen volt. Nem volt Google Account, Facebook, Twitter, 4sq, nem volt iOS és az 1-2MBites ADSL a hipergyors internet volt. Fura idők lehettek. :)
A két pillanat, ami összekötötte össze a két videót: http://www.youtube.com/watch?v=OQDBhg60UNI&t=8m és http://www.youtube.com/watch?v=SAIEamakLoY&t=1m28s
1: eredeti forrás: http://epic.makingithappen.co.uk/
Tudniillik megjósolták benne az közösségi web és a technikai kütyük rettenetes fejlődését, és akkor még nem létezett iPhone, nem volt Google Earth, Docs, nem volt Android, az összes "okostelefon" a WinMo-s PDA-k voltak, a mobilnet még megfizethetetlen volt. Nem volt Google Account, Facebook, Twitter, 4sq, nem volt iOS és az 1-2MBites ADSL a hipergyors internet volt. Fura idők lehettek. :)
A két pillanat, ami összekötötte össze a két videót: http://www.youtube.com/watch?v=OQDBhg60UNI&t=8m és http://www.youtube.com/watch?v=SAIEamakLoY&t=1m28s
1: eredeti forrás: http://epic.makingithappen.co.uk/
Sunday, January 1, 2012
Friday, December 16, 2011
Ma a harmadik fejezetnél jártam
Imádom, amikor észreveszem, hogy épp hol vagyok és körülnézhetek.
Portia Nelson
Önéletrajz öt rövid fejezetben
I.
Sétálok az utcán.
Egy mély lyuk van a járdán.
Beleesem.
Elvesztem... Nincs segítség.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.
II.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Úgy csinálok, mintha nem látnám.
Újra beleesem.
Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok.
De nem az én hibám.
Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.
III.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesem... ez puszta megszokás.
A szemem nyitva van.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kijövök.
IV.
Ugyanazon az utcán sétálok végig.
Egy mély lyuk van a járdán.
Megkerülöm.
V.
Egy másik utcán sétálok végig.
Önéletrajz öt rövid fejezetben
I.
Sétálok az utcán.
Egy mély lyuk van a járdán.
Beleesem.
Elvesztem... Nincs segítség.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.
II.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Úgy csinálok, mintha nem látnám.
Újra beleesem.
Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok.
De nem az én hibám.
Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.
III.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesem... ez puszta megszokás.
A szemem nyitva van.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kijövök.
IV.
Ugyanazon az utcán sétálok végig.
Egy mély lyuk van a járdán.
Megkerülöm.
V.
Egy másik utcán sétálok végig.
Friday, December 9, 2011
A programozásról
Az én felfogásomban a számítógépek egyesekből és nullákból állnak, és bármi, ami a gépben történik, ezek összeadásából vagy szorzásából áll. Az összeadás és a szorzás pedig egzakt műveletek, jól meghatározott értékeik vannak. Ezért állok úgy hozzá a gépekhez, hogy ami a két számjeggyel leírható, az megvalósítható gépekkel is, és ez mindig determinisztikus lesz. Ez az absztrakció rémisztően hangozhat, és persze én se így használom a gépeket a mindennapokban, de amikor egy makacs programozási problémával találkozom, akkor így gondolok rá és eddig (emlékeim szerint) mindent meg tudtam oldani. A megoldásban ez a szemlélet úgy segít, hogy rávilágít arra, hogy ha feltételezem, hogy az alapműveletek hibátlanok (ez az elv eddig csak egy Pentium esetén sérült [1]), és a hiba valahol az észlelési szint és a gépi műveletek közt van, ami a megfelelő eszközökkel felderíthető és kijavítható.
Ez még viszont nem magyarázza, hogy miért lehet ezt szeretni. Észrevettem, hogy a természetes nyelveket is szeretem használni és művelni (most ezek közt a magyar, az angol és a spanyol van), valószínűleg nem véletlen a kapcsolat a nyelvek szeretete és a programozás szeretete között. A programozási nyelveket nem hiába hívják nyelveknek, mert ezek valóban nyelvek, és vannak nyelvjárásaik is [2]. A programozási nyelv az, amivel beszélgetni lehet a géppel [3]. A nagy különbség az, hogy a számítógép determinisztikus, így szó szerint érti azt, amit mondok neki. Cserébe elvárható, hogy én is szó szerint értelmezzem, amit a gép mond, ezt fura megtanulni, de a használata már nagyon kényelmes, mert ez a fegyelmezett párbeszéd tiszta logikán alapul, ami bennem, emberben, egy tanulható dolog. És ezzel egy olyan "beszélgetőtársra" akadtam, aki sose érti félre, amit mondok neki, mindig engedelmeskedik (ha úgy fejezem ki magamat, amit megért) és nagyon különleges képességei vannak (egy szempillantás alatt készít nekem 10 milliárd pszeudo-véletlen1 számot, miközben zenét játszik le, filmet tölt le, irányít több tucat eszközt és fűti a szobámat). Ebben a szemléletben a programozási nyelv típusa lényegtelen, mindegyiken lehet beszélgetni, csak egyikben több, másikban kevesebb fogalmat tudok leírni a rendelkezésre álló nyelvi eszközökkel.
[1]: http://en.wikipedia.org/wiki/Pentium_FDIV_bug
[2]: például a Fortrannak már 11 változata van: http://en.wikipedia.org/wiki/Fortran
[3]: https://inf.nyme.hu/~soossandor/programozas.html
1: update, valóban nem tud valódi véletlen számokat készíteni a determinisztikus számítógép, csak véletlennek tűnőket. Valódi véletlen számokhoz külső forrást (emberi input, hálózati forgalom) kell használnia.
Friday, September 16, 2011
Ich liebe München
Based on my one week stay in Garching and one day visit to Munich, it looks like a very livable place. I was out running, which I didn't do for weeks and I was thinking how does this place compare to other cities I lived in. Some points:
- cheap and good food (in Hungarian manners),
- cheap and good beer,
- good but pricey public transportation
- excellent bike system
- homey weather (sorry Göteborg, but your weather sucks)
- nice people and beautiful girls
- the Alps is only two hours by car or train
- non-English speaking county (this is actually a negative point, because I don't speak any German), although most people speak English
Subscribe to:
Posts (Atom)